Vol. 4 No. 1 (2024): People
Miscellaneous

Hydronyms of Ethnic Origin in the Körös River Area

PDF
  • Magdaléna Kiss
Magdaléna Kiss
Eszterházy Károly University, Eger

Published 2024-07-29

Keywords

  • onomastics,
  • hydronyms,
  • ethnonyms,
  • localization,
  • denomination

Copyright (c) 2024 Magdaléna Kiss

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How to Cite

Hydronyms of Ethnic Origin in the Körös River Area. (2024). Papers in Arts and Humanities, 4(1). https://doi.org/10.52885/7jc43a80

Abstract

The subject of my study is the presentation of hydronyms of ethnic origin from a morphological approach. By processing the river hydronyms of the Körös region, which covers an area of more than 27,000 square kilometers, we can get an overview of the name-creating activities of the population of the studied area. From the history of Hungarian hydronym research, I mention the main registers, databases, and processings that contain ethnonyms, presenting the chronological and sociological diversity and variety of the region.In the lexical–morphological structure of two-part hydronyms, the most common are the extensional name parts that express the peculiarity (e.g., size, shape, color, temperature, age, condition, smell, taste, speed, sound, ethnic name). The role of ethnic names in hydronyms is determinative in inferring the occurrence of certain ethnic elements. Since the name itself identifies, the function of a place name is then the distinction from the environment, the separation from it. This method is also valid in hydronymy. As a result of this, we find such place names as Csehi, Oroszi, Tóti, Olaszi, and hydronyms such as Beseny-ér, Bosnyák-patak, Cseh-ér, Czigányi csermely, Kun-ér, Orosz-ér, Rác-patak, etc.

PDF

References

  1. Bartos-Elekes, Zs. (2005). Nyelvhasználat a térképeken (Erdély, XIX. és XX. század). [Language Used on Maps (Tarnsylvania, XIX and XX century)]. PhD dissertation.
  2. Benkő, L. (1948). A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez [Regarding the Question of Hydronymy of Slavic Origin in Szeklerland]. Magyar Nyelv 44, 95–101.
  3. Benkő, L. (2009). A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből [The Szovárd Question. Chapters From the Story an Old Hungarian Clan]. Akadémiai Kiadó.
  4. Deme, L. (1958). Gondolatok a helynévkutatásról [Thoughts on Toponomastics]. Névtani Vizsgálatok, 72–74.
  5. Fekete Nagy, A. (1941). A románság megtelepülése a középkorban [The settlement of Ramoanians through the middle ages]. In Mályusz E. (Eds.). Erdély és népei (pp. 105–115). Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete és a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda.
  6. Fényes, E. (1851). Magyarország geográfiai szótára [Geographical dictionary of Hungary].
  7. Győrffy, E. & Reszegi K. (2003). Árpád-kori hegy- és víznevek funkcionális–szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata [Comparative functional–semantic analysis of Árpád-period mountain and water names]. Magyar Nyelvjárások, 195–204.
  8. Győrffy, E. (2004). Az Árpád-kori folyóvíznevek lexikális szerkezetének jellemzői a Sajó vízgyűjtő területén [Characteristics of the lexical structure of Árpád-period river names in the Sajó catchment area]. In Hoffmann I., Tóth V. (Eds), Helynévtörténeti Tanulmányok (1) (pp. 129–144). Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.
  9. Győrffy, E. (2011). Korai ómagyar kori folyóvíznevek [River names in the early old Hungarian period]. In Hoffman I. (Eds.). A magyar névarchívum kiadványai 20. Debreceni Egyetemi Kiadó. http://mek.oszk.hu/09900/09923/09923.pdf
  10. Haán, L. (1870). Békés vármegye hajdana Vol. 1–2 [The dawn of Békés county Vol. 1–2]. Hornyánszky Viktor nyomdája.
  11. Hajdú, M. (1999). Nyelvtudomány-történeti vizsgálódás a tulajdonnevek szófaji besorolásáról a XIX. század közepéig [A linguistic-historical study on the classification of proper nouns up to the middle of the 19th century.] In Kugler N., Lengyel K. (Eds.). Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére (pp. 141–148). ELTE BTK Mai Magyar Nyelv Tanszék.
  12. Hajdú, M. (2002). Tulajdonnév és dialektológia [Proper nouns and dialectology]. In Szabó G. et al. (Eds.). IV. dialektológiai szimpozion (pp. 104–119). Szombathely.
  13. Hints, M. (1995). A romániai magyar helynévkutatás [Hungarian toponomics in Romania]. In Művelődés (11), 45–46.
  14. Hoffmann, I. (2003). Magyar helynévkutatás 1958–2002 [Hungarian toponomics 1958–2002]. A magyar névarchívum kiadványai 7. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.
  15. Hoffmann, I. (1993/2007). Helynevek nyelvi elemzése [Linguistic analysis of toponyms]. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67. Tinta Kiadó.
  16. Hoffmann, I. (2009) Víznevek a Kárpát-medencében: Hidak nyelvek és kultúrák között [Hydronymy in the Carpathian basin: bridges between languages and cultures]. In Bartha, E., Keményfi, R., Lajos, V. (Eds.), A víz kultúrája (pp. 209–220). Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.
  17. Iorgu, I. (1963). Toponimia românească [Romanian toponims]. Editura Academiei.
  18. Iorgu, I. (1983). Dicţionar al numelor de familie româneşti [History of Romanina surnames]. Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică.
  19. Kelemen, B. (1964). Román–magyar szótár [Romanian–Hungarian dictionary]. Editura Șiințifică. Második kiadás.
  20. Kiss, L. (1997). Erdély vízneveinek rétegződése [Stratification of Transylvanian hydronymy]. In Kovács, L., Veszprémi, L. (Eds.), Honfoglalás és nyelvészet (pp. 199–210). Balassi Kiadó.
  21. Kiss, L. (2000). Az új európai víznévkutatás [The new European hydronymy research]. In Glatz, F. (Eds.), Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. 1999. Társadalomtudományok (pp. 1–21). Magyar Tudományos Akadémia.
  22. Kiss, M. (2009). Toponimele din Transilvania în culegerile lui Frigyes Pesty şi Attila Szabó T.
  23. In Nicolae, S., Manuela, N., Carmen I. R., (Eds.), Lucrările celui de Al Doilea Simpozion Internaţional de Lingvistică [Proceedings of the Second International Symposium on Linguistics] (pp. 107–113). Editura Universităţii din Bucureşti.
  24. Kiss, M. (2013). Review of Lelkes, Gy., (2011) Magyar helységnév-azonosító szótár [Hungarian place-name-identifying dictionary]. Magyar Nyelv, (109)4, 491–494.
  25. Kniezsa, I. (1938/2000). Magyarország népei a XI. században [The peoples of Hungary in the 11th century]. Kisebbségkutatás könyvek (pp. 365–472). Lucidus Kiadó.
  26. Kniezsa, I. (1942a). Erdély vízneve [Water names of Transylvania]. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.
  27. Kniezsa, I. (1942b). Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei [Place names of Slavic origin around the Ecsedi Marsh]. Magyar Népnyelv (4), 196–232.
  28. Kniezsa, I. (1943/2001). Keletmagyarország helynevei [The place-names of Eastern Hungary]. Kisebbségkutatás könyvek (pp. 111–313). Lucidus Kiadó.
  29. Kniezsa, I. (1948). Szláv eredetű víznevek a Székelyföldön [Hydronyms of Slavic origin in Szeklerland]. Magyar Nyelv (44), 1–11.
  30. Kocán, B. (2008a). A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései [The nomenclatural context of place names in the Middle Hungarian Ugocsa county]. In Hoffmann, I. & Tóth, V. (Eds.), Helynévtörténeti Tanulmányok (3) (pp. 95–104). Debreceni Egyetemi Kiadó.
  31. Kocán, B. (2008b). Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései [The nomenclatural context of place names in the Old Hungarian Ugocsa county]. In Bölcskei, A. & N. Császi, I. (Eds.), Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (pp. 182–188). Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék.
  32. Korbély, J. (1901). Bihar vármegye hegy- és vízrajza [Mountain and hydrography of Bihor county]. In Borovszky, S. (Eds), Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság.
  33. Kovács, É. (2008). Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése [Linguistic analysis of the water names of the Old Hungarian Bihor County]. In Bölcskei, A. & N. Császi, I. (Eds.), Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (pp. 189–194). Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék.
  34. Lőrincze, L. (1947). Földrajzineveink élete [The life of our geographical names]. A magyar táj- és népismeret könyvtára (9). Nyelvtudományi Intézet Budapest.
  35. Lőrincze, L. (1949). Földrajzinév-gyűjtésünk múltja, jelen állása, feladatai [The past, present and tasks of our geographic name collection]. Néptudományi Intézet.
  36. Melich, J. (1925–1929). A honfoglaláskori Magyarország [Hungary in the age of conquest]. In Melich, J., Gombocz, Z., Németh, Gy. (Eds.), A magyar nyelvtudomány kézikönyve (Vol. 1).
  37. Murádin, L. (2005). Erdélyi magyar családnevek [Hungarian surnames in Transylvania]. Europrint Kiadó.
  38. Ortvay, T. (1882). Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig (Vol. 1–2) [The old hydrography of Hungary until the end of the 13th century Vol. 1–2.]. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala.
  39. Pásztor, É. (2011). A történeti források szocioonomasztikai felhasználhatósága a helynévrendszerek vizsgálatában [The socio-onomastic usability of historical sources in the study of place-name systems.]. Helynévtörténeti Tanulmányok (6), 133–150.
  40. Mizser, L., Sebestyén, Zs., Kovács A., & Kis, T. (Eds.). (2023). Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864. Kővár vidéke [Place name index anuscript of Frigyes Pesty 1864]. Debreceni Egyetemi Kiadó.
  41. Póczos, R. (2003). A Sajó vízrendszerének nyelvi rétegei [Linguistic layers of the Sajó water system]. Magyar Nyelvjárások (41), 487–496.
  42. Póczos, R. (2010). Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása [Language contact and the interaction of place-name systems]. Debreceni Egyetemi Kiadó.
  43. Rácz, A. (2004). Népességtörténet és helynévkutatás. A régi Bihar megye etnikai viszonyaihoz [Population history and place-name research. Ethnic relations in the old Bihor county]. In Hoffmann I., Tóth V. (Eds.), Helynévtörténeti Tanulmányok (1) (pp. 63–89). Debreceni Egyetemi Kiadó.
  44. Sebestyén, Zs. (2015). Máramaros megye ómagyar kori folyóvíznevei [Old Hungarian river names of Máramaros county]. In Acta Beregsasiensis. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Évkönyve (14) (pp. 64—76).
  45. Sebestyén, Zs. (2016). Kárpátalja víznevei: A Fekete-Tisza völgye [Water names in Transcarpathia: The Black Tisza Valley]. In Acta Beregsasiensis. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Évkönyve (15) (pp. 183—198).
  46. Sebestyén, Zs. (2017). A Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei [The names of the rivers of the Upper Tisza region]. Nyíregyházi Egyetem.
  47. Szabó, T. A. (1944). A magyar helynévkutatás a XIX. században [Hungarian place-name research in the 19th century]. In Tamás, L. (Eds.), Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve (Vol. 1) (pp. 181–264). Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R. T.
  48. Szabó, T., A. (1934). A helynévgyűjtés jelentősége és módszere [Importance and method of place-name collection]. Magyar Nyelv (30), 160–180. Magyar Nyelvtudományi Társaság.
  49. Tóth, V. (2003). A Zala vízgyűjtőjének régi folyóvíznevei [Old river names of the Zala catchment area]. In Farkas T. (Eds.), Névtani Értesítő (25) (pp. 89–94). ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság.
  50. Vályi, A. (1796–1799). Magyar Országnak leírása [Description of the Hungarian country].